2014. június 8., vasárnap

passion.

szenvedelyt akarok orjito totalis szenvedelyt. furdozni szeretnek benne az erzelmeimben. meg akarok tanulni ujra merni sirni. elengedni ezt az allando tulkontrollalast.
szoval elni akarok. valoban elni.

2014. május 11., vasárnap

"földobod és leejted önmagad."

az év körbeért én körbeértem.ott tartunk ahol befejeztük.mármint dátum szerint.vagy valahol a közelben, itt már egy éve feszült a húr, a türelem múlt én múltam te fordultál.el.messze tőlem, vagy legalábbis olyan távol amennyire csak bírtál. azt kérted írjak neked, mennyi lapot pazaroltam üres sorokra melyeket elolvastál de jelentőségük  alig volt, aztán mikor lett volna már nem olvastad mert nem tudhattad,nem tudhattál.
és most sem kéne tudnod. ismeretségek múlnak  és köttetnek,de valahol ott vagy még, hiába gondoltam, hogy a neved most már elszürkülve ejthetem ki még mindig megmar és visszaránt, ugyanabba a világba,amiben éltünk...vagy voltunk nem tudom már.gyakran kívántam bár mindenre emlékezhetnék, de ma még gyakrabban vágyom, hogy bár mindent elfelejthetnék...és nem lennél csak egy közöny, egy tócsa az esőben nem a villámlás és a mennydörgés, csak egy folt egy részlet ami elveszik az egészben és jelentősége csupán annyi van, hogy áthidalja az áthidalhatatlant.

2013. december 3., kedd

daily wisdom.

sajnálatos beismerni, de tátongó különbség van aközött, hogy két ember egy ágyban fekszik vagy hogy együtt alszik.

2013. november 30., szombat

22:33.

és miattad tudom, hogy két villamosmegálló tulajdonképpen három perc és hogy én főzöm a tükörtojást nem pedig sütöm, ahogyan illene...

lehetség.

valami megrendítően komoly életszituációban ragadott meg a gondolat miszerint akkor én most hivatalosan is pont az ezredik napon egyedülállóvá degradálódtam...persze ez elméletben így hangzik, de valójában én ebben többet látok,azt hiszem a kifejezés a hibás.
egy egyedül álló ember lennék? akkor most már én egy alacsonyabb rendű halmaz tagja vagyok?
nemnemnemnemnem.
van környezetem, amivel jobb esetben elég szeretetteljes szimbiózisban élek, csak legfeljebb most épp a szívem azon része, amelyikben a szerelem lakik álmodni kezdett és valahogy elfelejtette, hogy hívatását tekintve neki más dolga lenne.
de nem vagyok egyedülálló, nem vagyok párkereső, nem vagyok boldog boldogtalan szingli.
Anyám és Apám lánya vagyok, néhány ember igazi barátja és önmagam legádázabb ellensége.
ez vagyok.sejtek szövetek csontok és izmok összessége.női mivoltomból adódóan a legnagyobb kisebbség egy tagja vagyok, egy gondolkodó önálló tagja akinek baromira elege van abból, hogy az emberi kapcsolatok státuszokkal járnak és nem lehet valaki csupán a neve mert a frissített facebook adatlapja szerint ő már valakinek a valakije.

2013. november 29., péntek

balance.

egyensúly.
egy egyen súly, mely lenyom, letaszít, megfog, átfordít, szólít, s lecsap.
és a másik ki simít, ízlel, szagol, érez, de közel egyik sem enged, mert varázsa mindkettőnek csak elszédítene. furcsa ez, amit kapsz az formál.a kontrasztok építenek, visszarántanak és újból összeraknak.a végletek között megtett utak a több élet reményében...

2013. november 27., szerda

a megérzés vonzása.

Nem érdemelsz több hangot,szótagot, szavakat sem pedig erőltetett mondatokat. Elég voltál múlj el végre. Kijózanodom belőled és TE helyet AZ leszel a szememben, mindenkori lényed így tárgyiasodik el bennem.